Újrakezdés női módra – Valde Orsi és a Paloznaki Jazzpiknik története

Ismersz olyan nőt, akiről messziről sugárzik az erő – de nem a hangja vagy a gesztusai miatt, hanem egy csendes, mély nyugalomból fakadó jelenléttel? Nem szerepel naponta a címlapokon, mégis, ha egyszer leülsz vele beszélgetni, a története örökre veled marad. Valde Orsi ilyen. Ő az a nő, aki újra és újra felállt – és ma már másokat is emel.

A nevét sokan a Paloznaki Jazzpiknik kapcsán ismerik, abból a fesztiválból, amely ma már a balatoni nyár egyik legszebb, legízlésesebb eseménye. Kevesen tudják azonban, hogy a Jazzpiknik egyetlen születésnapi ajándékként indult: Orsi meglepetéskoncertet szervezett a férjének, és egyszer csak világsztárok kezdtek érkezni a kis balatoni faluba. A Jazzpiknik ma is olyan, mint Orsi maga: emberi, szerethető, tele értékkel.

Több mint fesztiválalapító

Orsi története sokkal több, mint egy sikeres rendezvényszervező pályaíve. Stewardessként kezdett dolgozni, miközben elvégezte a jogi egyetemet. Többször indult nulláról: volt, hogy bántalmazó kapcsolatból menekült egy idegen országból kisgyerekkel a karján. Volt, hogy megözvegyült. Volt, hogy a semmiből építette újra önmagát. És ő mindig felállt. Nem üvöltve. Nem dacosan. Hanem csendesen, méltósággal – hittel.

„Mindig abban hittem, hogy a végén jó lesz” – mondogatja.

Talán épp ez a legnagyobb ereje: nem a düh, nem a keserűség, hanem a hit és a szeretet vezette vissza az életbe – újra és újra.

Egy születésnapból lett fesztivál

Mesélsz kicsit arról, hogyan indult a Jazzpiknik? Tényleg egy születésnapi ajándékból lett az egész?
Igen, a férjemnek rendezett meglepetésparti olyan jól sikerült, hogy úgy gondoltam, egy fesztivál megszervezésére is képes lennék. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a kettő nem ugyanaz – de addigra már késő volt: volt egy fesztiválunk.

Mit szeretsz a legjobban benne? Számodra mitől jó egy fesztivál?
Sok fesztivált szerettem – sajnos már nincsenek –, de a sokszínűséget, a „jó arcokat” a közönségben, a kedves, szerethető hangulatot és persze a jó fellépőket mindig imádtam. A saját fesztiválomban azt szeretem leginkább, hogy legszívesebben a közönség minden tagjával összebarátkoznék. És zeneileg is az én ízlésem tükröződik – persze hogy szeretem.

Kit hívnál el legszívesebben? Álomszereplő is lehet.
Egy jó Santana, Duran Duran, Jamiroquai… és sorolhatnám a számomra megfizethetetlen sztárokat.

A Jazzpiknik ma már nemcsak fesztivál, hanem biztonságos tér, ahol világsztárok és kezdő zenészek állnak egymás mellett színpadra – és mindenki egy picit hazaérkezik. Mert Orsi nemcsak rendezvényt csinál, hanem közösséget épít.

Szakemberként és nőként

Mi segített a legnehezebb időszakokban továbbmenni?
Az a hit, hogy a világ jó, és az emberek is benne. És valahogy mindig megoldom majd.

Volt olyan pillanat, amikor úgy érezted, nem megy tovább?
Őszintén szólva nem volt. Még a legextrémebb helyzetekben is úgy éreztem, mennie kell tovább.

Mit üzennél azoknak a nőknek, akik épp egy nehéz életszakaszban vannak? Higgyenek benne, hogy jó lesz a vége. Ez a hit erőt ad, hogy lépni tudjanak és maguk mögött hagyják a rosszat. A segítő kezek ott vannak mindig – csak rajtunk múlik, észrevesszük-e őket.

Mit tanított neked az élet a veszteségekről?
A veszteség mindig tanít valamit. Bár ezt nehéz elhinni, amikor fáj. Nekem például a halottaim nem vesztek el – az idő távlatából sokkal közelebb érzem őket, mint amikor elveszítettem őket.

Jog, áldozatvédelem, antikorrupció – női szemmel

Jogászként hogyan jutottál el az antikorrupciós területre? Ez nem a klasszikus női út.
Pedig szinte csak női jogászokkal dolgoztam. Nem a klasszikus büntetőjoggal foglalkoztam, hanem szemléletformálással, nemzeti stratégia alkotással, nemzetközi egyezményekkel. Itt kifejezetten előny volt a női érzékenység.

Az áldozatvédelem mennyire volt nálad szakmai és mennyire személyes ügy?
Sajnos személyesen is érintett voltam: Kanadában extrém családon belüli erőszak áldozata lettem, védőőrizetbe kerültünk a kisbabámmal. Nem szívesen emlékszem vissza. Amikor hazajöttem, az első munkahelyi feladatom az EU 5 éves áldozatvédelmi roadmap-jének megírása volt. A kollégáim nem tudták, hogy személyes tapasztalataim is vannak, de ezeket fel tudtam használni a munkámban.

Hogyan dolgoztad fel a szakmai terheket?
Leginkább a tehetetlenség volt nehéz. Ha például egy problémára a rendszer alkalmatlansága miatt nem találtam megoldást – az nagyon frusztráló tudott lenni.

A nő, aki csendben mutat példát

Orsi nem harsány, nem látványos – és pont ezért olyan igaz. A veszteséget méltósággal viseli. A jóban akkor is hisz, amikor az élet épp mást mutat. És úgy sikeres, hogy közben ember tud maradni.

Mi az egészséges párkapcsolat alapja?
Tisztelet. Önreflexió. Szeretet – ez remélem alap. És a kémia. Na, az nagyon fontos.

Mi a legnagyobb kihívás nőként a mai világban?
Megvalósítani magam úgy, hogy közben egyensúlyban maradjak önmagammal. Hogy minden célom – a szakmai sikerek és a jó anyaság is – megférjen egymás mellett, sérülés nélkül.

Hogyan kapcsolódsz ki, hogyan töltekezel?
Imádok utazni, tanulni, olvasni, a kutyáimat vakarászni – de leginkább a gyerekeinkkel eltöltött idő tölt fel.

Van olyan álmod, amit még szeretnél megvalósítani?
Igen: szeretném látni a tengert legalább 182 reggelen egy évben.

Ha egyszer ott leszel a Paloznaki Jazzpikniken, jusson eszedbe: ez az egész egy nő álma, hite és kitartása miatt létezik. Valde Orsi története mindannyiunké lehetne. Mert a legnagyobb erő talán épp abban van, ha nem félünk újrakezdeni. Akárhányszor.

Balogh Boglárka

Fotók: Bullan Bea, Paloznaki Jazzpiknik

Cikkajánló:

Parfümök és permetek, amelyek nyári hangulatba öltöztetnek

Szerkesztőségi kedvencek

Hormonhullámvasút: túlélési tippek a menopauzához

Nyári szépségújdonságok

Hogyan válasszunk napszemüveget a nyárra?

5 tipp, hogy megőrizzük kezeink fiatalosságát

Segítsünk, hogy minél hamarabb megépülhessen az Ispánki Makovecz kápolna!

Megérkezett az AGELESS+ retinol kollekció! Forradalmi megoldás a fiatalos bőrért

Merítsünk ihletet Nemes-Meggyes Zsuzsanna mesterfodrász 2025-ös esküvői kollekciójából!