Címke: környezetvédelem

  • Vigyázzunk a földre!

    Vigyázzunk a földre!

    Folyamatosan érkeznek a klímaváltozásról, kipusztult fajokról, a túlhalászat miatt elnéptelenedő óceánokról és a bioszférát érő számtalan más támadásról szóló hírek. Most, amikor 500-szor annyi mikroműanyag van az óceánok vizében, mint ahány csillag a naprendszerükben, és a szemétlerakók egyre nagyobb területeket foglalnak el, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy honnan jön ez a rengeteg hulladék, és vajon mi magunk is hozzájárulunk-e a problémához.

    Make It Last, Not Break Fast

    A svéd szépségipari nagyvállalat, a FOREO most megkongatta a vészharangot, és a fenntarthatóság javítása érdekében a Föld napja (április 22.) alkalmából elindította a Make It Last, Not Break Fast néven futó környezetvédelmi kampányát, mellyel a fogyasztói elektronikai iparban általánosan alkalmazott, káros gyakorlatra kívánja felhívni a figyelmet. Saját termékeit is ezen elv mentén, hosszútávú befektetésként hirdeti.

    Az ENSZ által kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentés szerint 2019-ben a világon rekordmennyiségű, 53,6 millió tonnányi elektronikai hulladék (e-hulladék) keletkezett. Ez 21%-kal több, mint alig öt évvel korábban, és 2030-ra várhatóan eléri majd a 74,7 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy az e-hulladék mennyisége alig 16 év alatt csaknem meg fog duplázódni. Az adatok szerint mindez az elektromos és elektronikus termékek nagyobb forgalmának, a termékek rövid életciklusának és az erősen korlátozott javítási lehetőségeknek a következménye. Ugyanilyen aggasztó az a tény is, hogy a 2019-ben keletkezett e-hulladéknak mindössze 17,4%-át gyűjtötték össze és hasznosították újra, vagyis 44,3 millió tonna e-hulladék sorsáról semmit nem tudunk.

    Csúcsra járatott fogyasztói kultúra

    Aggasztó mennyiségű műanyag és más veszélyes anyag árasztja el az óceánjainkat és a hulladéklerakóvá változtatott, korábban végtelen, zöld mezőket; de honnan jön ez a rengeteg hulladék? A válasz a napjainkban csúcsra járatott fogyasztói kultúrában keresendő.

    Egy műanyag fogkefe például négyszáz év alatt bomlik le a hulladéklerakóban, ami azt jelenti, hogy az 1930-as feltalálása óta a világon legyártott összes műanyag fogkefe ma is létezik, itt van valahol a környezetünkben. Becslések szerint évente 3,6 milliárd műanyag fogkefét használunk el, egy átlagos személy pedig élete során 300 darabot „fogyaszt” el belőlük.

    “Az emberek többségének sajnos fogalma sincs, mi az a tervezett avulás. Azt persze mindannyian észrevettük, hogy a mostanában vásárolt termékek már nem olyanok, mint régebben voltak, és gyorsabban tönkre mennek, de az felháborító, hogy sok olyan márka, amelyben megbízunk, szándékosan korlátozza a termékei élettartamát, hogy mi visszatérő vevőként újabb holmit vásároljunk tőlük. Ideje, hogy ezen változtassunk.” – jelentette ki Boris Trupcevic, a FOREO vezérigazgatója.

    A túlfogyasztás egyenes következménye a túltermelés, a folyamat pedig óhatatlanul mérgező hulladéktemetővé változtatja az óceánokat és a korábban zöld területeket. Bár az e-hulladék 2019-ben az USA hulladéklerakói kapacitásának mindössze 2%-át foglalta el, a veszélyes hulladékoknak mégis a 70%-át adta, és ez az Egyesült Államok leggyorsabban növekedő kommunális hulladék-kategóriája. Bár az USA-ban egyelőre nincs olyan szövetségi szintű törvény, mely kötelezően előírná az e-hulladék újrahasznosítását, vagy amely megtiltaná e hulladéktípus exportálását a fejlődő országokba, az erőforrások megóvásáról és visszanyeréséről szóló, szövetségi szintű Resource Conservation and Recovery Act (RCRA) törvény hatálya bizonyos veszélyes e-hulladékokra is kiterjed. Európában az e-hulladék kezelését a WEEE és az RoHSirányelv szabályozza. Az EU valamennyi tagállama az eladott elektronikai eszközök száma alapján meghatározott hulladékkezelési díjat fizet, az így összegyűlt összeget pedig a jövőbeli újrahasznosítás elősegítésére fordítják. 2014 óta a nemzeti szintű e-hulladék irányelvet, törvényt vagy más jogszabályt bevezetett országok száma 61-ről 78-ra nőtt. Bár a kedvező irányú trend szemmel látható, még messze vagyunk az International Telecommunication Union által meghatározott 50%-os növekedéstől.

    Megteszünk mindent a bolygónk megóvásáért?

    “Ugyan a nemzetközi és EU-s jogszabályok jó úton haladnak a fenntarthatósági szabályok szigorítása felé, az már az egyes vállalkozásokon múlik, hogy részt vesznek-e a közös felelősségvállalásban, és mindent megtesznek-e ennek a gyönyörű bolygónak a megóvásáért. Ha nem így tesznek, akkor nem a bolygó kerül nagy bajba, hanem mi, emberek. A Föld sokkal régebben létezik, mint mi, és miután mi eltűntünk a felszínéről, gyorsan magához fog térni.” mondta Trupcevic, aki a világ összes vállalkozását arra szólította fel, hogy vizsgálják felül az üzleti modelljüket, és kezdjenek már ma felelősen működni.

    Most, hogy naponta jutnak tudomásunkra az új és még újabb bizonyítékok, nem hagyhatjuk többé figyelmen kívül a tényt, hogy bolygónk válságban van. Persze nincs még minden veszve, mivel akár már ma is dönthetünk úgy, hogy megváltoztatjuk a dolgokat és jó példát mutatunk. Tartós, jó minőségű termékek gyártásával, a veszélyes és mérgező alkatrészeket zöldebb és környezetbarátabb alternatívákra cserélve, valamint a hagyományos javítási kultúra újraélesztésével hatalmas változást érhetünk el: bolygónk ismét kék és zöld lehet, amilyen régen volt, és amilyenként már csak a ma élő legidősebb generáció tagjai emlékeznek rá.

    Forrás: Foreo

    Cikkajánló:

    Fáradtság? Gyengeség? Fejfájás? Figyeljünk a vashiány jeleire!

    Öleljünk minél többet!

    Hidratált és ragyogó arcbőr a NIVEA  Hydra Skin Effect termékcsaláddal

    Schlovicskó Kata sminkmester 2021-es esküvői sminktippjei

    Almás süti Gretas Kitchen konyhájából

    Kneipp-kúra a test, a lélek és a szellem harmóniájáért

    A séta a legjobb orvosság

    Tavaszi szépségújdonságok

    A meditálás jótékony hatásai. Ismerd meg a Transzcendentális Meditációt!

  •  Egészséges ruhaipar?

     Egészséges ruhaipar?

    „A divat ára nem lehet a Föld”

    Mary Creagh  parlamenti képviselő az Egyesült Királyságban

    Talán sokan nem is gondolnák, hogy ma a PET palack és a forgalmi dugó után a második legjobban környezetszennyező ipari ágazat a divatipar.  A márkák közti verseny a ruhaiparban is egyre keményebb tempót diktál. A leárazások pedig még jobban arra sarkalják az embereket, hogy tucatjával vásárolják a pólókat, ruhákat.  Sajnos kevesen vannak azzal tisztában, hogy a folyamatos ruhavásárlások mind kihatnak az éghajlatváltozás negatív hatásaira, ugyanis a ruhaipar a légkörbe jutó üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felelős.

    Azt tudni kell, hogy a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. Gondoljunk csak bele, hogy egy divatmárka, hány pólót hoz ki a piacra évenként?  Vagy csak egy egyetlen sima fehér ing vásárlásával is annyi kárt okozunk, mintha 60 kilométert autóztunk volna?  Nem véletlen tehát, hogy a lakosság folyamatos és kielégítetlen új ruhák iránti igénye a divatipart a második leginkább környezetszennyező iparággá tette. A mértéktelen és meggondolatlan ruhavásárlások sorozatával az egyik legfőbb természeti kincsünket is veszélyeztetjük, az élethez elengedhetetlen vizet egy olyan világban, ahol a világ lakosságának egyharmada nem jut egészséges ivóvízhez.

    Mi várható az elemzők szerint?

    2050-re a növekedés olyan mértékű lesz, hogy a számítások szerint, a világgazdaság éves karbon-kibocsátásának negyedét adja majd a textil- és divatipar. Ez a mérték pedig már összemérhető a hagyományosan és döntően fosszilis hordozókra épülő szektorok, például a kereskedelmi hajózás emissziója jelentette környezetvédelmi fenyegetéssel. Amennyiben az üvegházhatásért felelős iparágak nem csökkentik jelentősen kibocsátásukat, néhány évtized múlva súlyos, globális gazdasági és szociális válság alakulhat ki. Amennyiben, 2050-ig ugyanígy folytatódik a trend a ruhavásárlási szokásokban, akkor a ruhaipar fog felelni a klímaváltozások negyedéért, pedig ez egy viszonylag egyszerűen kezelhető probléma lenne.

    A környezetszennyezés okai a ruhaiparban

    A ruhaipar jelentős mennyiségben növeli az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. Minden egyes ruhavásárláskor tovább fokozzuk a globális éghajlatváltozást. Hogyan? A ruhák elkészítéséhez felhasznált textilek előállítása az egyik legszennyezőbb iparág a Földön, a teljes szén-dioxid (CO2) kibocsátás 5%-át teszi ki. 2000 óta 60%-al több ruhát vásárolunk, így nem meglepő, hogy többek között ennek hatására a CO2 légköri koncentrációja növekszik. Továbbá a ruhák mosása során nagy mennyiségű vizet használunk el, egyetlen egy farmert mosásához annak teljes időtartalma alatt közel 4000 liter víz szükséges. A folyamat közben rengeteg káros anyag képződik, ami a tengerekben köt ki, szennyezve ezzel a tenger élővilágát. Ha belegondolunk, csak az Egyesült Királyságban percenként 2 tonna ruhát vásárolnak.  Ennek a ruha mennyiségnek az előállításakor közel 50 tonna szén-dioxid keletkezik, összehasonlításképpen, ha autóval közlekedünk, akkor 27 000 kilométer alatt termelődik ugyanez a mennyiség.  Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság gazdaságában problémák vannak, a divat szektor folytatta a növekedést. A Brit Divat Tanács szerint az ország divatipara a 2009-es 21 milliárd fontról 2015-re 28,1 milliárd fontra növekedett. A divatgyártás globalizált piaca a fast fashion jelenségnek kedvezett, a gyorsan változó olcsó és derűs ruhadarabok dömpingje arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy vásároljanak – figyelmeztetett a környezetvédelmi bizottság.

    Azzal, amilyen módon megtervezzük, legyártjuk, és aztán elhasználjuk a ruháinkat óriási hatást gyakorolunk a környezetre. A ruhagyártás klímaváltozással járó kibocsátást okoz. Mindannyiszor, amikor berakunk egy adag mosást, műanyag szálak ezrei oldódnak ki a csatornán keresztül az óceánba.  A harmadik világbeli üzemek esetében nem ritka, hogy a vegyi anyagokkal szennyezett vizet a gyártás végeztével szűrés nélkül öntik a folyókba, beláthatatlan károkat okozva ezzel. Világszinten az ipari vízszennyezés 20 százalékát a textil- és a ruhagyárak adják. A képlet ebben az esetben is hasonló, mint a társadalmi vonatkozásban: a nyugati világ hasznot húz az árból, az ázsiai lakosság pedig megbetegszik a szennyezett talajvíztől.

    Óriási pazarlások

    A kilencvenes évek közepén egy átlagos amerikai évi 28 ruhadarabot vett, ma ennek több mint a kétszeresét. Ugyanakkor a megvásárolt ruhákat egyre rövidebb ideig viseljük. Egy ruhadarabot átlagosan 36 százalékkal kevesebbet hordunk, mint 15 évvel ezelőtt. Különösen szembeötlő Kína esete: szűk húsz éve még átlagosan 200-szor vettek fel egy ruhát, mostanra alig több mint 50-szer. Ezek az adatok egy tavasszal a Nature-ben megjelent tanulmányból származnak, amely rendkívüli részletességgel mutatja be a ruhaipar környezetpusztító hatásait, elsősorban a fast fashionre fókuszálva. A ruhaipart egyre inkább uraló, rendkívül környezetkárosító modell miatt egyre több fölösleges, kevésbé tartós ruhát vásárolunk meg úgy, hogy egyre kevesebb pénzt költünk ruhára. Az UNECE szerint a fast fashiont leginkább fogyasztó globális középosztály mérete 2030-ra közel a duplájára fog nőni, a 2015-ös 3 milliárdról 5,4 milliárdra.

    A ruhagyártás egyik alapanyagaként használt gyapot termesztése a világ összes évi vízfelhasználásának jelentős százalékát veszi igénybe. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának felmérése szerint kb. 1 kg tömegű farmernadrág teljes elkészítése (a gyapottermesztéstől a kész termékig) több mint 10 000 liter vizet igényel. A műszálas anyagoknak ugyan kisebb a vízlábnyomuk, de nagyobb a karbonvonzatuk. Becslések szerint a 2015-ös poliésztergyártás például 706 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásával járt – ez 185 széntüzelésű erőmű éves füstölésével egyenlő.

    A másik jelentős veszélyforrást a kemikáliák jelentik, azokat ugyanis három hullámban is használják a gyártás folyamatában: a növényvédő szereket a gyapottermesztéskor, a különböző vegyszereket a kelme megmunkálásakor és végül, de nem utolsó sorban festékeket a termékek színezésekor. A Greenpeace ennek kapcsán például 2014-ben gyermek- és sportruhákat vizsgált be, a teszt eredményeképp pedig egy sor veszélyes vegyi anyagot talált vezető ruhamárkák termékében.

    A ruháink életútjának vége sem környezetkímélőbb az előállításnál. Egy 2015-ös adat szerint az előállított textilek 73 százaléka végzi szeméttelepeken. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában fejenként évi 30 kilogramm textilt dobnak ki átlagosan. A világon így a textil aránya a vegyes hulladékban a 22 százalékot is elérheti. Napjainkban évi 82 milliárd textilszemét keletkezik, ennyivel fel lehetne tölteni például Sydney teljes kikötőjét. A használt ruhák eladása sem megoldás, mert az egyre silányabb minőségű, de új ruhák sokszor elérhetőbb áron kaphatóak. A nagy százalékban kőolaj-alapú ruhák több száz év alatt bomlanak le, rengeteget pedig elégetnek, ami tovább emeli az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját. Bár már vannak látszólagos törekvések az újrafeldolgozásra, de egyelőre még elég kezdetleges.

    A ruhaipari dolgozók kizsákmányolása

    Az iparág emberi vonzatáról is fontos szót ejtenünk. Ahhoz, hogy egy pólót meg tudjunk venni pár euróért  nem csak az kell, hogy ne fizessük meg a felhasznált erőforrások és a szennyezés valódi árát, hanem az is, hogy a dolgozók szánalmasan alacsony bérért varrjanak. Nem véletlenül koncentrálódik a textilipari gyártás nagy része olyan országokba, ahol a munkavállalói jogok nagyon gyengék vagy nincsenek szigorúan betartatva. Ez nem csak a bérezést érinti, hanem az egyéb viszonyokat is: sok ázsiai gyárban olyan körülmények között dolgoznak az alkalmazottak, többnyire nők. Az UNECE szerint a világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik. Az elmúlt években rengeteg hír jelent meg a ruhaipari munkások nyomorúságos munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról, az iparágban dolgozó gyerekmunkásokról vagy éppen a kínai börtönben készített ruhacsomagolásokról. Bangladesben 2013-ban egy varroda összeomlása 1134 ruhaipari munkás halálát okozta. Ez a szörnyű tragédia fontos változásokat indított el a divat világában, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat.

    Mi lehet a megoldás?

    Természetesen már több pozitív példa található arra is, hogy a ruhaipar egyes szereplői hogyan igyekeznek környezettudatosan előállítani a ruhákat, és technológiákat kifejleszteni az újrafeldolgozásra. Ez azonban olyan kis százalékban valósul meg, hogy egyelőre a legjobb, amit tehetünk, az a minél tudatosabb életmódra való törekvés, ami elsőre lemondásokkal is jár. De hamar eljön az a pont, amikor rádöbbenünk, hogy sok mindenre, aminek a használatát elhagytuk, semmi szükségünk nem volt. A csak természetes pamutot tartalmazó ruhák vásárlása sem megoldás, mert az ezekhez szükséges gyapot termesztéséhez használt műtrágya szintén környezetszennyező.  Azt is tudnunk kell azonban, hogy számos olyan textília létezik, ami nemcsak környezetkímélő, hanem fenntartható alapanyagból készül, és így segíthet egy sokkal fenntarthatóbb életmód kialakításában is.

    Kender, len és tencel

    Ezek közé tartozik a kender, a len és a tencel is, amelyek előállítása kevésbé szennyezi a környezetet. A kender már a termesztés szakaszában 60-70%-kal kevesebb vizet használ, mint a pamut. A kenderből készült ruházat antibakteriális és gombaellenes, természetes UV szűrővel rendelkezik, és sokkal tartósabb. A gyártási szakaszban a kender sokkal kevesebb festéket vesz fel, mint a pamut, ezért a fehérítéshez minimális klórmennyiség szükséges.

     A len tartósságát évezredek óta ismerik, hiszen a kender után az emberiség történetének egyik legrégebbi termesztett növénye. A vászon cellulóz rostokból készül, amelyek a száron belül nőnek. Az anyag rendkívül lélegző és tartós, könnyű, nedvszívó, antimikrobiális és hűvös. A pamuthoz képest a hőmérsékletet nyáron csökkenti. A kenderhez hasonlóan, a len is sokkal kevesebb vizet igényel, mint a pamut, és nem igényel semmilyen kémiai műtrágyát vagy rovarirtót. Fő előnye az ár. A kenderhez képest sokkal olcsóbb anyag.

    A tencel még sokak számára ismeretlen.  Ez az anyag cellulózból készül (sajnos többnyire fa, de vannak eukaliptusz változatok is), ezért teljesen biológiailag lebontható. Az anyag szerkezete rendkívül finom és antibakteriális, ami nagy előnyt jelenthet. A hátránya viszont az, hogy a gyártási folyamat során  nagy mennyiségű kémiai oldószert kell felhasználni (az anyag fapép feloldásával készül).  A kár csökkenthető ugyan, ha ugyanazt az oldószert többször újrahasznosítják a káros hulladék minimalizálása érdekében.

    Egyértelmű tehát, hogy a rendkívül káros hatásokkal bíró ruhaiparban teljes átalakulására lenne szükség egy fenntarthatóbb és etikusabb működésért – ennek eléréséig azonban még hosszú az út. Vásárlóként első lépésként annyi biztosan tehető, hogy tudatos döntéseket igyekezzünk hozni, amikor ruhavásárlásra kerül a sor. Ez lehetne a változások egyik legfontosabb motorja.
    Az Egyesült Királyságban elindítottak egy úgynevezett Second Hand September programot, aminek célja, hogy arra biztatja az embereket, hogy egy teljes hónapon át ne vegyenek új ruhákat, ezzel csökkentve a divatipar által okozott hatalmas mértékű szennyezést. A program lényege, hogy nem vásárolhatunk teljesen új ruhát. Azonban másodkézből megtehetjük ezt, vagy akár mi is tovább adhatjuk a megunt, ki nem használt ruháinkat. Ha minden brit részt venne ebben a kezdeményezésben, és csupán egy hónapig nem vásárolnának új ruhákat, akkor a Föld átrepüléskor keletkező szennyezés 900 szorosát spórolnák meg.

    A környezettudatos előállítás és új technikák és anyagok kifejlesztése mellett a ruhaiparban bekövetkező pozitív változást mindenesetre az erős vásárlói tudatosság fogja majd meghozni.

    Kovács M. Dóra

    Forrás: eudne.com 2020.nov.

    Fotó: Free-Photos Pixabay

    Cikkajánló:

    Fáradtság? Gyengeség? Fejfájás? Figyeljünk a vashiány jeleire!

    Öleljünk minél többet!

    Hidratált és ragyogó arcbőr a NIVEA  Hydra Skin Effect termékcsaláddal

    Mivel lepjük meg magunkat?

    Schlovicskó Kata sminkmester 2021-es esküvői sminktippjei

    Szeresd önmagad!

    Almás süti Gretas Kitchen konyhájából

    Kneipp-kúra a test, a lélek és a szellem harmóniájáért

    Így segít a böjt a testnek és a léleknek

    A séta a legjobb orvosság

    Tavaszi szépségújdonságok

    Így válasszunk a tavaszi arckezelések között!

    A meditálás jótékony hatásai. Ismerd meg a Transzcendentális Meditációt!

  • Ma van a környezetvédelmi világnap! Műanyag másképp a The Body Shoppal!

    Ma van a környezetvédelmi világnap! Műanyag másképp a The Body Shoppal!

    Ma van a környezetvédelmi világnap, így nagyon aktuális a téma, hogy a bolygónk fuldoklik a műanyagban. A műanyagszennyezés óceánokra gyakorolt elkeserítő hatása jól ismert, viszont van egy emberi oldala is a krízisnek, amiről alig lehet hallani.

    Műanyagkrízis megoldása

    Több mint 3 milliárd ember él a Földön hivatalos hulladékkezelési rendszer nélkül, ez majdnem az emberiség felét jelenti. Ez adott okot egy informális szemétszedő gazdaság kialakulására. A világ egyik leginkább marginalizált közösségében az emberek kezeletlen hulladék gyűjtésével próbálnak megélhetést biztosítani maguknak. A szemétszedők nagy része nő, akik a szegénységi küszöb alatt élnek és borzalmas körülmények között dolgoznak a társadalomból kitaszítva. Munkájuk mégis kritikus fontosságú a műanyag szemét folyókba és óceánokba jutásának megakadályozása szempontjából. A The Body Shop ezért bővítette ki közösségi kereskedelmi programját az újrahasznosított műanyaggal a Plastics For Change szervezettel közösen. A közösségi kereskedelem a The Body Shop egyedi, független testület által hitelesített fair trade programja. A fair trade kereskedelem világnapján a The Body Shop erről a nem szokványos oldaláról közelíti meg a műanyagkrízis megoldása felé vezető utat. A műanyagtól való teljes mértékű eltávolodás ugyanis nem megoldás. Felelősségteljes használat mellett értékként kezelve a műanyag lehet fenntartható.

    Életek megváltoztatása

    A The Body Shop azért hasznosítja újra a műanyagot, hogy ezzel segítsen életek megváltoztatásában. A cég útjára indította az újrahasznosított műanyagokkal való méltányos kereskedelmet Bengaluruban Indiában. A kezdeményezés a műanyagkrízis kevésbé ismert, emberi oldalát helyezi fókuszba. A The Body Shop a műanyagszennyezés ellen és a pozitív közösségi változásért is harcol. A cég egy hatalmas műalkotással tette emlékezetessé a kezdeményezés indulását, amely egy indiai szemétszedő nőt ábrázol. A londoni Borough Marketen megcsodálható installáció Bengaluruból származó műanyag szemétből készült, és május 10–11. között  volt megtekinthető.

    Újrahasznosított műanyag Bengaluruból Indiából

    Egyedül Indiában másfél millió szemétszedő van, akik több mint 6000 tonna műanyagot gyűjtenek össze és válogatnak ki minden egyes nap, ami különben a folyókba és óceánokba kerülne. India szemétszedőinek legnagyobb része dalitok, akiket korábban „érinthetetlenekként” ismertek. Ez azt jelenti, hogy elméletben ők láthatatlanok a társadalom számára, és korlátolt jogaik vannak.

    Veszélyezteti őket a diszkrimináció, a rossz minőségű élettér, a méltánytalan munkakörülmények és a kiszámíthatatlan bérezési rendszer a műanyagokért, amiket összegyűjtenek. „Nagyjából 30 éve gyűjtöm a szemetet, gyermekkorom óta. Ez egy nagyon kemény és fizikailag megterhelő munka. A szemétszedőket több viszontagság fenyegeti, mint például a zaklatás, a késedelmes kifizetések és az egészségügyi problémák, viszont a szemétszedés által családot tudtam alapítani és főiskolára küldeni a gyermekeimet. Nagyon büszke vagyok arra, amit csinálok. Hiszek benne, hogy nagyon fontos szerepünk van a városok tisztán tartásában és a hatalmas mennyiségű műanyag szemét újrahasznosításában, amit a társadalom termel” – Anamma korábbi szemétszedő, jelenleg a Dry Waste Collection Központ menedzsere Bengaluruban.

    A The Body Shop több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hátrányos helyzetű közösségekkel való munkában, és most ezt a szakértelmet hasznosítja a műanyagkrízissel szemben is. Már nagyon sok újrahasznosítható műanyag létezik.

    A Plastics For Change szervezettel együttműködésben a The Body Shop elkezdett közösségi kereskedelmi újrahasznosított műanyagot használni a 250 ml-es samponok csomagolásában, köztük a Gyömbéres samponnal, amelyből 4 másodpercenként eladásra kerül egy a világon.* A flakon 100%-ban újrahasznosított műanyagból készül (a kupak kivételével). Ebből 15% közösségi kereskedelmi újrahasznosított műanyag, a többi pedig különböző európai forrásokból származó, de szintén újrahasznosított műanyag.

    Ezenfelül a The Body Shop 2019 júniusától a 60 ml-es, a 250 ml-es és a 750 ml-es flakonok egy részében 100% PCR- (post-consumer recycled, vagyis fogyasztók által használt majd újrahasznosított) műanyagot fog használni. Ebbe beletartozik 49 fajta tusfürdő, 27 fajta testápoló, 20-féle arcápoló, 17-féle sampon és hajbalzsam, valamint 6-féle kézfertőtlenítő. Ezzel nagyjából 580 tonna új műanyagot spórol meg a The Body Shop évente. Az első évben a The Body Shop 250 tonna közösségi kereskedelmi újrahasznosított műanyagot vásárol fel, hogy azt közel 3 millió 250 ml-es hajápoló csomagolásában használja fel a 2019-es év vége előtt. A cél, hogy három éven belül a The Body Shop minden PET műanyag csomagolásában közösségi kereskedelmi újrahasznosított műanyagot használjon. Ez alatt a három év alatt a The Body Shop kb. 900 tonna közösségi kereskedelmi újrahasznosított műanyagot fog felvásárolni, ezzel 2500 szemétszedő megélhetését segítve Bengaluruban. Méltányos fizetést fognak kapni a munkahelyükért, ami biztos megélhetést és jobb munkakörülményeket jelent a számukra. Szintén segíteni fognak nekik az oktatáshoz, egészségügyhöz és pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásban, és hogy megkapják a tiszteletet, amit megérdemelnek.

    Cikkajánló: Júniusi szépítőújdonság csokrunk nektek!

     

Frizura & Szépség
Adatkezelés

Annak érdekében, hogy webhelyünk használatát kényelmesebbé tegyük látogatóinknak, bizonyos adatokat el kell tárolnunk (elsősorban a látogatók böngésző programjának ideiglenes tárolójában, cookie-k – sütik formájában)

A sütik engedélyezését a baloldali menükben lehet beállítani.