Sweet 16 – anyának lenni - Frizura & Szépség

Ma 16 éve volt életem legboldogabb napja, amikor megszületett a fiam. Azóta is mindig boldogsággal tölt el az érzés, hogy engem választott anyukájának és megélhetem az anyaság csodáját.

Már kislánykoromban is arról álmodoztam, hogy egyszer anya leszek. És arról is, hogy jó anya legyek, méltó legyek az anyaságra, tudjak adni annyi feltétel nélküli szeretetet, önbizalmat és biztonságérzetet, amennyi csak a szívemből telik.

Dávidnak soha ne legyen üres a szeretettankja, ha lehet mondani, egy életre teljen meg, hogy mindig töltődhessen belőle élete nehéz napjaiban.

Aztán egy kicsit megvárakoztatott ugyan, de megjött. Ma 16 éves lett. El sem hiszem, hogy 16 éve ezen a hajnalom még csak nagyon vártam, hogy végre a kezembe tarthassam. Szerencsére nagyon gyorsan és ügyesen jött, így teljes extázisban voltam, hogy végre én is anyuka vagyok. Minden korszakában egy csoda volt nekem. Dávid a Jó Isten ajándéka, egy olyan gyerek, aki mintha tudtán kívül is segítette volna anyukáját, hogy az megküzdje az élet harcait, csúcs- és mélypontjait. Azóta sok mindent megvalósítottam, amit szerettem volna, de mindez nem sikerült volna, ha ő nem egy ilyen gyerek.

Ma ugyan kamasz, de azt gondolom, hogy a magok jól vannak elvetve. Amit adtam a gyereknek, az benne marad. Amikor ránézek, tudom, hogy amit a legjobban akartam ezen a világon, már megvan. Nagyon szeretem, amit látok és nagyon büszke is vagyok rá, mert amellett hogy szerencsére nagyon okos és szorgalmas, egy nagyon jó ember is, sok szeretettel a szívében. Számomra ez nagyon fontos, mert azt gondolom, hogy ami a szívünkben van, azok vagyunk igazán.

Sokat tanít is engem. Egy kos és egy bak, nem csoda, hogy összeakadnak a szarvaink. Tanulom a türelmet, a feltétel nélküli szeretetet, de megéri, mert minden csatánk végén ott van a nagyon mély szeretetkapocs köztünk.

Soha nem voltam karrierista, soha nem az érdekelt mindamellett, hogy az álmaimat megvalósításán azért dolgoztam, és jelenleg sem adom fel őket. Fontos az volt, hogy minél több időt a gyerekkel lehessek és láthassam minden lépését és hallhassam első szavait. Örökké hálás vagyok Tamásnak is, hogy ez így is lehetett. Ezt szerintem semmi sem pótolja egyikünknek sem. Az emberi kapcsolatok azok, amik igazán számítanak ebben az életben. Természetesen kellenek hozzá az anyagiak, de szerintem azok csak azért, hogy az előzőeket megélhessük, azaz hogy igazán élhessünk és megélhessük a szép perceket.

A héten például anya-gyerek karanténban voltunk és én végül is nagyon örültem neki, mert ajándék hetet kaptunk. Sokat beszélgettünk, olvastunk és maratoni Mátrix-nézős estéket tartottunk, sok nevetés és viccelődés közben. Ilyenkor az anyai szívem repes.

Ha valamit kívánhatnék, akkor a világbékén, az emberek ébredésén és a szívekben örökké élő szereteten kívül, azt kívánnám, hogy minden egyes gyerek a világban sok szeretetben, békében és egészségben nőhessen fel és élhessen. És akkor minden más lenne a világban talán.