A történelem során a napozás többször is kiment a divatból, attól függően, hogy mi számított divatos bőrszínnek. A bőr egyfajta természetes státusszimbólum, mely tükrözi a személyiségünket, hiszen állapota függ a lehetőségeinktől, az általunk követett trendektől, és életstílusunktól is.
Jelenleg a legtöbb országban a mérsékelt barnaság trendje figyelhető meg, mely viszonylagos jólétet, egészséget és az élet élvezetét közvetíti felénk. Másrészről, az emberek hajlamosak előítéleteket megfogalmazni a túlságosan sápadt, vagy épp ellenkezőleg, feltűnően lebarnult bőrszínnel szemben.
Évszázados történet
Körülbelül száz évvel ezelőttig egyértelmű volt, hogy aki teheti, az árnyékban marad. A sápadt bőrszín az arisztokrácia kiváltsága volt, hiszen nekik nem kellett napra menniük – ellentétben a lakosság többi részével, akik kint dolgoztak a földeken. A hölgyek különböző kozmetikumokkal próbálták hangsúlyozni elegáns sápadtságukat, és vastag púderréteggel fedték bőrüket, vagy erősen mérgező ólommal és gyakori érvágással próbáltak még inkább sápadttá válni. A „sápadtság százada” 1923-ban hirtelen véget ért, amikor Coco Chanel Wellington hercegének jachtján töltött egy nyarat és csokoládébarnán tért vissza a vakációról. Coco részéről ez véletlen volt, de a sajtó már új divatirányzatként publikálta, és nők ezrei követték lelkesen. Négy évvel később megjelent az első nap barnította modell a brit Vogue Magazinban. Az orvosok közvetve támogatták a napbarnítottság hirtelen lábra kapott népszerűségét, mert újra felfedezték a napsütés éltető erejét és hosszú napfürdőzést írtak fel pácienseiknek.
A napozás árnyoldala
Az európai gazdaság fejlődésével egyre több lehetőség nyílt az utazásra is. Sokan saját autóval vágtak neki a hosszú útnak, hogy Dél-Európában tölthessék a szabadságukat. Az emberek nem tudtak betelni a napozással.
Bőrápolási szakemberek azonban gyorsan rádöbbentek, hogy a napsugárzásnak negatív hatásai is vannak. A ’70-es években a Beiersdorf cég azért harcolt, hogy bevezessék a fényvédő faktor fogalmát, mely alapjául szolgálhat a napvédő termékek tudományos összehasonlításának. A védelem mértékegysége, vagyis a készítmény fényvédő faktor száma minden NIVEA Sun termék címkéjén megtalálható 1978 óta. A nyolcvanas évek végére már fizikai szűrőket adtak a napozótermékekhez, hogy biztonságosabbá tegyék a napon töltött időt.
A „bronzkor” vége
A ’80-as évekig a nap barnította bőr igen divatos volt. Ez volt az az évtized, amikor a napozóágyak megjelentek Európa főutcáin, és amikor a bőrgyógyászok kiadták az első figyelmeztetéseket a tanorexiával (napozásfüggőség) kapcsolatban. A napozást ellenzők tábora lassan gyarapodott a napimádók árnyékában. A ’80-as évek folyamán egyre több tudás halmozódott fel a napsugárzás bőrre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, és a korai kilencvenes évekre az UV-A-sugarakat már a bőr legnagyobb ellenségei között említették. A klímakutatások eredménye, mely szerint az ózonlyuk egyre nagyobb, újabb vészjelzés volt, és felhívta a figyelmet a napozás káros hatásaira, illetve a bőrvédelem fontosságára.
Forrás: Nivea
Fotó: Nivea
Vélemény, hozzászólás?