A kókuszolaj ma már nem újkeletű dolog – mivel jóval egészségesebb alternatívája a bolti margarinoknak, étolajnak, sőt a vegetáriánusoknak is megoldást jelent az állati eredetű zsiradék helyettesítésére, nagy népszerűségnek örvend. Többféle előállítási módja létezik azonban, amelyek során különböző területeken alkalmazható termékek jönnek létre: utánajártunk, melyek ezek és mikor melyik típusú kókuszolajat érdemes alkalmazni.
A kókuszolajat minden esetben a kókuszpálma termésének belsejéből, azaz a kókuszdió fehér húsából sajtolják ki. Fő előállítója a világon Indonézia, azon belül pedig a Fülöp-szigetek, de Brazíliában és Afrika egyes részein is gyártanak kókuszolajat.
Finomított, szűrt kókuszolaj
A „finomított” kifejezéstől nem kell megijedni, valamilyen módon minden kókuszolaj átmegy egy finomítási eljáráson, csak a módszerek között van különbség. A legtöbb olaj kiindulási pontja a kopra, ami a kiszárított kókuszhúst jelenti (ezt az alapanyagot aztán szállítják, tárolják, tehát nem a friss termésből készül az olaj.) Az RBD olaj azt jelenti, hogy az adott kókuszolaj finomított, fehérített és szagtalanított. A fehérítés sokszor nem kémiai úton történik, hanem fizikai szűrést jelent, amelynek során eltávolítják a szennyeződéseket. A szagtalanítás pedig, általában forró gőzzel történik, szintén ártalmatlan folyamat, és arra szolgál, hogy kivegye a jellegzetes kókuszaromát a zsiradékból, amely így széles körűen felhasználható lesz. Leggyakrabban ebben a formában találkozunk ezzel a növényi olajjal, amely általában praktikus vödörben vagy műanyag tasakban vásárolható meg. Jellemzője, hogy 25 fok alatt szilárd, felette folyékony halmazállapotú lesz, és magas a hőállósága, így többször is felhasználható. Tökéletes helyettesítője sütés-főzés során az állati zsiradéknak, vagy más kevésbé egészséges növényi olajnak, és hőkezelés nélkül is fogyasztható.
Szűz kókuszolaj
Valójában ez is átesik némi finomításon, hiszen általában ezt is a szárított, viszont frissen szüretelt kókuszhúsból préselik ki, a kiindulási pont tehát nem a kopra, hanem a friss dió. A szűz kókuszolajnak van egy másik előállítási módja is, ami szintén lényegesen kíméletesebb a finomított típusénál, ezért a kereskedelemben ennek is kitüntetett szerep jut. Ezt a verziót használják kozmetikai célokra is, hiszen ebben még fellelhetők a kókusz értékes összetevői, vitaminok és ásványi anyagok, így a bőr és haj ápolására is kiválóan alkalmas, szappangyártáshoz, házi készítésű pakolások, testápolók készítéséhez is tökéletes.
Internetpatika tippek:
Egy kiürült, jól záródó kis tégelyben érdemes mindig magunknál hordani egy keveset belőle. A fűtéstől vagy légkondicionálótól kiszáradt bőrünket, kicserepesedett ajkunkat, kezünket pár perc alatt rendbe teszi, de a rakoncátlan hajtincseket is megregulázza.
Mivel szobahőmérsékleten folyékonnyá változik a kókuszolaj, tavasztól érdemes kis adagokban tárolni! Egy szilikon jégkockatartóba adagoljuk az olajat, tegyük a hűtőbe, amíg megszilárdul, majd egy dobozban könnyedén tárolhatjuk az egyadagos kókuszolaj-kockákat, és főzés közben is egyszerűbb lesz adagolni.
Csapó Bea
Ajánljuk Mindenki figyelmébe az Internetpatika kókuszolaját nagyon kedvező áron!
Forrás és fotók: www.internetpatika.hu
Vélemény, hozzászólás?