Sokkoló adatokat lehet olvasni manapság a higannyal szennyezett halakról. Eddig mindenhonnan azt hallottuk, hogy a tengeri halak mennyire egészségesek, lehetőleg minden héten fogyasszunk belőlük. Ma azt mondják, hogy nagyon veszélyes lehet a kisebb mennyiségű tengeri hal fogyasztása is.
Kína nagymértékű iparosodásának következményeként rengeteg szennyező anyag távozik a gyárakból, melyek álló- és folyóvizeinkben csapódnak le. A higanyt a szénerőművek kéményei bocsátják ki, így jut a levegőbe. Azonban az Egyesült Államok is nagymértékben fokozza a higanyszennyezettség mértékét, ugyanis ipara évente 40 tonna higanyszennyezést bocsát ki. A higany a vízben egy baktérium segítségével az emberi szervezet számára veszélyes vegyületté alakul át, melynek neve: metil-higany.
A metil-higany a vízből könnyen a halak szervezetébe jut, és leginkább a tápláléklánc felsőbb fokán lévőkében halmozódhat fel. A higany elsősorban a központi idegrendszert teszi tönkre, szívritmuszavart idézhet elő, álmatlansághoz, ingerlékenységhez, depresszióhoz vezethet, fejfájást, gyengeséget okozhat.
A tonhal
Tele van higannyal. Egyes kifejlett példányok akár 200 kg-t is nyomhatnak, így ők közvetlen áldozatai a higanyfertőzésnek. Fogyasztjuk konzerv formájában, frissen, szusi alapanyagaként, de magas metilhigany-tartalma miatt rendkívül veszélyes lehet főként a gyermeket tervezők, a kismamák és a szoptatós anyák számára.
Ha a várandós anyuka túl sok tonhalat fogyaszt vagy erősen szennyezett halból eszik, akkor a higanymérgezés veszélyének teheti ki fejlődő magzatát. A mérgező metil-higany a méhlepényen áthatolva kárt okozhat a magzat idegrendszerében, sőt akár agykárosodás is bekövetkezhet. A higany már kisebb dózisban is zavart okozhat a gyermekek fejlődésében, csökkentheti a koncentrálóképességet, a nyelvérzéket, a térbeli látóképességet, a memóriát és a koordinációs képességet, valamint egyéb tanulási nehézségekhez vezethet. 2005-ben végeztek egy kísérletet, melyből kiderült, hogy minden 17. termékeny nő szervezetében kimutatható olyan mennyiségű higany, amely veszélyt jelenthet magzata számára. További veszélyt jelent a tengeri süllő, az osztriga, a cápa, a csuka, a kardhal, a lepényhal, a cserepes hal, a király makréla és arany pisztráng fogyasztása.
Azokban az országokban, ahol nemzeti eledelnek számít a halhús, a lakosok szervezetében egyértelműen magasabb arányban van jelen a higany, mint azokéban, akik nem, vagy csak szórványosan esznek tengeri halakat.
Omega-3
Az vitathatatlan, hogy szervezetünknek szüksége van omega-3 zsírsavakra. Ezt a fontos tápanyagot elsősorban a tengeri halakban találjuk meg, de egyes fajták szennyezettsége miatt nagyon oda kell figyelnünk a vásárlás során. Jó választás például a krill- vagy halolaj, valamint a kisebb testű halak (szardella, szardínia), mivel ezek kisebb méretük miatt kevésbé szennyezettek.
Az omega-3 zsírsavak segítik a magzat fejlődését, csökkentik a koraszülés esélyét. Kordában tartják a vér koleszterinszintjét, így csökken az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásának kockázata. Kutatások is kimutatták, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek a szervezete rendszeresen megkapja az omega-3 zsírsavakat, javult a koncentráló és feladatmegoldó képességük, valamint eredményesebbek voltak az iskolában is.
Boross Nóra
Fotók: www.kepguru.hu
Vélemény, hozzászólás?