Megint eltelt egy hónap, ami telis-tele volt izgalmakkal, rácsodálkozásokkal, örömökkel, mosolyokkal. Sőt, utunkba került egy mérföldkő is: Zalán fél éves lett!
Fél év. Nagy idő. Mennyi minden van már mögöttünk! Az aprócska és védtelen újszülöttből érdeklődő és életvidám kisbaba fejlődött. Nyílik az értelme, figyeli a világot maga körül, reagál a körülötte történő dolgokra, elveszi a játékot, ami felkeltette az érdeklődését, cuppog és kacag, amikor közeledek felé egy tálkányi finomsággal, minden erejét összeszedve csapkodja a fürdővizet, a reggeli dalocskánk hallatán fülig ér a szája. Amikor összebújunk, gyengéden hajtja fejecskéjét a mellkasomra. Ilyenkor azt érzem, hogy nincs nálam boldogabb ember ezen a Földön. Birizgálja a hajamat, szuszog, a cumi lassan jár a szájában. Tökéletes pillanat.
Úszunk!
Elkezdtük a babaúszást! Nagyon vártuk már az első alkalmat, de mindig távolabbra tolódott betegség vagy utazása miatt. Aztán végre ott álltunk a medence szélén. Zalán és Apa fürdőgatyában melegített a nagy úszás előtt. Karkörzés, bokakörzés, derékcsavar, lábujj és orr összeérintése, biciklizés. Majd csobbanás! Kicsit féltünk attól, hogy majd ordítás lesz a vége a nagy pancsinak, de szerencsére egy hang nélkül csinálta a feladatokat. Illetve adott ki hangokat: kacagott, kurjantott (nekem, aki a kispadon ültem, fényképezőgéppel a kezemben), csapkodta a vizet, lábtempózott, szóval, élt, mint hal a vízben! A következő alkalmak is hasonló jókedvben teltek! Megegyeztünk a férjemmel, hogy ez a kettőjük programja lesz, hiszen itthon is együtt fürdenek. Én csak ott ülök a medence a szélén és gyönyörködöm a látványban, ahogy apa és kisfia felfedezik egymást és a hatalmas vizet maguk körül. Persze Zalán néha-néha ellenőrzi, hogy megvagyok-e még. Ilyenkor huncut mosoly bújik meg a szája szélén, amely azt suttogja: látod, milyen ügyes vagyok, anya?! Megnyugodtunk, jól döntöttünk, hogy elhoztuk! Azóta bérletet is vettünk neki!
Kárpátiné Boross Nóra
Vélemény, hozzászólás?