Azért szeretem az ünnepeket – többek között –, mert ilyenkor még több időt tölthetek a kisfiammal. Ilyenkor a programok között szerepel például a közös sütikészítés és a húsvétitojás-festés. Használjuk ki ezeket a közös lehetőségeket! Mindig arra gondolok, hogy úgy repül az idő, ezért meg szeretném élni minél jobban a kisfiammal töltött perceket, mert ez neki és nekem is sokat ad, és nem jön vissza ez az idő, ha esetleg most elmulasztjuk.
Sajnos azt lehet tapasztalni, hogy Magyarországon ma már egyre kevesebb helyen őrzik a régi húsvéti szokásokat, a locsolkodást, a tojásfestést.
Szerencsére van, ahol élnek még a hagyományok. És annak is nagyon örülünk, hogy a Matyó Művészet – benne a hímzéssel, a tojásfestéssel és a viselettel – felkerült az UNESCO szellemi világörökség listájára. Ezért is gondoltam, hogy nézzük meg, mi is jelent a húsvét.
A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.
Húsvéti népszokások
Húsvétvasárnap: Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
Húsvéthétfő: Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás a lányos házaknál, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A piros színnek védelmező erőt tulajdonítottak. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
Mindenkinek Nagyon Boldog Húsvéti Ünnepeket!
MG
Fotók: www.kepguru.hu
Forrás: Wikipédia
Vélemény, hozzászólás?